A pszichológiai elemzésről

A pszichológiai elemzésről amiatt kerül szó ezeken a lapokon, mert lehetnek az olvasók közt olyan személyek, akik bizalmatlanok a pszichológiával, a pszichológiai méréssel, pszichológusi tevékenységgel szemben. A bizalmatlanságot indokló vélemények közt tipikus például, hogy "én normális vagyok, csak gondjaim vannak. Mi dolga velem a pszichológusnak?" Hasonlóan gyakori, hogy "nem lehet tudni, mit csinálnak velem. Olyanokat szednek ki belőlem, amiket nem akarok". Számos más megfogalmazás is létezhet, de e két példa jelentős tartományt leír közülük.

Az első példához tartozó, talán nem minden érdeklődő számára ismert információ, hogy a pszichológia alapvetően normális emberekkel foglalkozik. Vagyis az adott társadalom olyan tagjaival, akik összességében az általában megfigyelhető mértékben jellemezhetők a különböző emberi tulajdonságokkal. Tehát nagyjából-egészében olyanok, mint a legtöbb ember rajtuk kívül az adott társadalomban. Többségében ilyenek vagyunk, így a legtöbbünk teljesen megfelelő helyen van, amikor valamely okból egy pszichológussal beszél. Az úgynevezett normális emberek között pedig számosan vannak, akik egészségesek (ha vannak is kérdéseik és igényük együttgondolkodásra más emberekkel, akár szakemberekkel). Más részük esetén pedig diagnosztizálható valamilyen betegség, diszfunkció. Ahogy létezik influenza, ugyanúgy létezhet például az érzelmi egészségünk felborulása is, kisebb-nagyobb mértékben. Bár kellemetlen, de az emberek közt jellemzően előforduló jelenségről van szó ekkor is, ilyen értelemben az előfordulása "normális". Kevésbé ismert tény, hogy a pszichológia tudománya, kialakulásakor alapvetően az egészséges ember működésének megértését tekintette hivatásának.
Ugyanakkor léteznek olyan mentális betegségek, amelyek nagyon kis százalékban fordulnak elő, illetve gyakran előforduló diszfunkciók ritka mértékű változatai. A kis százaléknyi előfordulás miatt ezek az állapotok joggal nevezhetők "nem normálisnak", azonban köztük is nagy arányú a csupán időlegesen fennálló diszfunkció. Legtöbbjük az élete nagy részét szintén "normális", vagy ahoz közeli állapotban éli.

A második példa ("nem tudni mi történik velem") kapcsán említeni szükséges, hogy a pszichológusnak mindenkor dolga informálni a hozzá fordulókat arról, hogy mit fognak tenni, az alkalmazott technikáktól mi várható, a vizsgálóeszközök milyen jellemzőket igyekeznek megragadni és miért van rájuk szükség. Szakmai szabályok is kötelezik a szakembereket a szabott módon és mértékben történő tájékoztatásra. Nincs ok tehát bizalmatlanságra. Amennyiben az elhangzottnál több információra van szüksége valakinek, akkor jeleznie érdemes ezt az igényét a szakembernek. Érdemi választ fog kapni.

A pszichológiai elemzés (bármilyen szempontú, célú is az) során pedig nem történik más, mint hogy a tudományos módszertan által létrehozott, vonatkozó tudást alkalmazzák konkrét személyekre és problémákra az ebben igazoltan jártas szakemberek. Az elemzés részeként előfordulhat, hogy pszichológiai eszközök használatával valamilyen mérés történik, például tesztekkel. A mérés egyszerűen annyit jelent, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legpontosabb leírását próbálja adni a szakember egy adott tulajdonságnak, vagy tulajdonság-csoportnak. Nem asszociálható ilyen értelemben a "megmérettetés", vagy "ítélkezés" kifejezésekkel. A megismerés és megértés a célja. A lehető legpontosabb leírást a mérőeszközök fejlesztésekor alkalmazott, úgynevezett operacionalizálás eljárásával igyekeznek megvalósítani. Az operacionalizálás ismét csak egy alkalmazása a tudományos megismerés elveinek. Azt takarja ezesetben, hogy a lelki működések belső történéseivel igazoltan együttjáró, megfigyelhető tulajdonságokat azonosítanak, majd ezeket a tulajdonságokat írják le, mérik meg az eszközzel. Ilyen tulajdonságok lehetnek a hangulati jellemzők, izomfeszültségi mutatók, érzéseink élményjellemzői és még rengeteg más dolog.

A pszichológiai elemzés tehát semmilyen titokzatossággal nem bír, a ma ismert legmegalapozottabb megfigyelésekre támaszkodva törekszik csupán, megérteni az adott problémát vagy jelenséget.

© Minden jog fenntartva.

elethelyzetanalizis